Nagyon
sokan panaszkodnak, hogy nem működik rendesen a fényképezőgépük.
Legtöbbször viszont az a helyzet, hogy ők nem tudják használni! Minden
fényképezőgéphez jár egy hosszú használati útmutató és ezt szinte
mindenki érintetlenül hagyja. Pedig nem szabad! Azt a pár órát igenis rá
kell áldozni, olvassuk végig, mert amellett, hogy megtudhatjuk hogyan
működik a gépünk, nélkülözhetetlen információk vannak benne! Pl. hogy
legalább 50 centire kell legyen a torta a géptől, különben életlen lesz,
mert ilyen az optikája. Innen tudjuk, hogy a mi vakunk 3 méterig jó
vagy 5 méterig, hogy mit jelent esetünkben a fehéregyensúly (lásd
később…), hogy milyen funkciók vannak benne, amiket használnánk, ha
tudnánk hogy van! Ezzel kéne kezdeni az egész történetet! Ismerjük meg a
saját gépünket, tudjuk meg a határait, különben bosszúságot és rossz
eredményt okozhat, viszont ha tudjuk mit csinálunk akkor csodás képeket
készíthetünk! Ha ezt a részt kihagyod, sajnálom, ne is várj javulást a
kepeidnél! (Az már az én személyes véleményem, hogy meg is kell érteni
hogyan működik, de ezt nem muszáj) Lepjünk túl a “bekapcsol és kattint”
beidegződesen!
2. Legyen vízszintes a horizont
Ez olyan
alapvető dolog, ami talán sokaknak fel sem tűnik, pedig ugye mennyivel
élvezetesebb egy olyan kép ahol vízszintes a horizont? Semmibe nem
kerül, legfeljebb 1-2 másodpercbe.
3. Ne legyen középen a horizont
Csak ízlés
kérdése, szerintem érdemes vele próbálkozni. Az átlagos tájkép vagy
tengerparti kép “középen ketté van vágva”, viszont általában adhatunk
neki egy kis életet ha máshová helyezzük a horizontot. Nem feltétlen
rossz a középső horizont, én is sokat csinálom, de emellett csinálhatunk
mást is. Mondjuk legyen a kép felső vagy alsó harmadánál (akár a
negyedénél)! Mutassuk meg a felhőket, vagy mutassunk több hullámot,
előteret, vagy csak a kék eget! Ezzel látványosan feldobhatjuk a kép
hangulatát!
4. Ne vakuzz állandóan
A vakuról
alap esetben azt érdemes tudni, hogy csak végszükség esetére van ott! Ne
használjuk ha nem muszáj. Egyébként is zabálja az elemet, és
hatótávolsága kb 3-4 méter, ja és a fénye visszaverődhet mondjuk az
üvegfelületekről, vagy olyan képet kapunk amin “esik a hó”. Utóbbira
példa egy istálló, ahol a szálló port megvilágítja a vaku és mivel ez
fókusztávolságon belül van elmosódik és ilyen hóesés szerű képet kapunk.
Egy tájképet hiába vakuzunk. Csak akkor szabad használni, ha mondjuk
este a szobában már nincs olyan világos vagy nyilván sötétben. Van
amikor nincs más választásunk, de ne használjuk mindig automatikusan!
5. Ellenfényben vakuzz!
Mások a
szabályok ha ellenfény van. Ez kivételnek számít. Például egy szoba
közepén állva fényképezünk valakit, aki az ablak előtt áll. Egy
csoportot fényképezünk, de valahol mögöttük van a Nap, vagy a fényes
tengerpart. Ilyenkor a fényképezőgép automatikája úgy értelmezi, hogy
sok a fény, mert tényleg sok van, de akit mi akarunk fényképezni az
igazából a saját árnyékában van, tehát sötét lesz (már bocsánat J), a
világos háttérhez képest. Ilyenkor érdemes bekapcsolni a vakut és a max.
pár méterre eső ismerősünk meg lesz világítva!
6. Figyelj oda fehéregyensúlyra!
Az a baj,
hogy a mi szemünk/agyunk megtanulta, hogy napfényben, izzólámpánál, vagy
az új kompakt fénycső fényében is ugyanolyan színeket lásson. De ezt a
fényképezőgép nem tudja. Ezért előfordul, hogy napfénynél vagy
lámpafényben teljesen más színeket kapunk. Most nem megyek bele a
színhőmérséklet rejtelmeibe, a lényeg, hogy a legtöbb kamerában vannak
erre beállítások, amik korrigálnak! Van pl. napsütéses, felhős,
izzólámpás, fénycsöves, vakus, árnyékos beállítás, márkától függően
hasonló a nevük. Gondolom adja magát melyiket mikor kell használni, ha
szép, természetes színeket akarunk… Használjuk ezeket (olvassuk el hozzá
az útmutatót)!
7. Vegyél egy állványt!
Van, aki
szerint minden képet állvány segítségével kéne csinálni, mert stabilabb a
gép, nem remeg a kép, nem mosódik el. Különösen akkor érdekes kérdés ha
kevés a fény. Általában egy napos tájképnél nincs gond, de pl. egy
erdei vízesésnél, vagy naplementénél már sötétebb van és szükséges az
állvány! Egy kompakt gép nem nehéz, nem kell drága vaskos állványt
venni, de egy olcsóbb, normális minőségűt mindenképp!
8. Remegés, bemozdulás
Képzeljük
el, hogy karácsony este a gyerekek bontják ki az ajándékot, Te
fénykepezel, de az összes kép elmosódott, életlen lesz. Ez azért van
így, mert sötet van, a gép hosszabb ideig készít egy képet, de közben
azt is rögzíti, hogy remeg a kezed. Ez teljesen normális es lehet ellene
tenni. Manapság szinte minden gépben van rázkódáscsökkentő vagy optikai
stabilizátor, ez segít, de be kell kapcsolni! A másik módszer, hogy
vakuzunk. Ekkor viszont vigyázzunk, a korábban elállított
fehéregyensúlyt vissza kell állítani automatikusra! (Hiszen a vaku fénye
teljesen más, mint a lámpafény.) Harmadik lehetőségünket már nem lehet
minden gépen beállitani, de ha lehetséges növeljük az érzékenységet,
vagyis növeljük az ISO értéket 400-ra.
9. Ne menj túl közel!
Előfordulhat,
hogy valami részletet akarunk lefényképezni és a makró mód nincs
bekapcsolva, vagy csak mondjuk egy szülinapi tortát fényképezünk,
mondjuk kb. 30 cm távolról. Ilyen előfordul mindenkivel. Aztán a kép
homályos lesz, mert egyszerűen túl közel mentünk. Mi jól látjuk a
tortát, de a kamera már túl közel van, az ő „szeme” nem látja! Hogy
honnan tudjuk legalább milyen távolságra kell lenni a tortától? Lehet
hogy 50 centi már jó lenne. Nézzük meg a használati útmutatóban a
minimális távolságot!
10.Használd ki az arany órákat
Ez
alatt a napkelte vagy napnyugta időszakat értjük. Ebben a pár órában
nem átlagos meleg fények, más árnyékok, színes felhők várnak ránk,
megélénkül a táj! Ha van lehetőségünk használjuk ki akár városban, akár
tengerparton, akár hegyekben vagyunk! A profik ezt olyan komolyan
veszik, hogy napközben készült képeket meg se néznek! Fel kell kelni
korán és az arany fények csodát művelnek!
11. Használd ki a vonalakat
Azért
lesz jobb ettől egy kép, mert az agyunk automatikusan megtalálja a
vonalat és tekintetünk végig is megy rajta, több időt töltünk el a
képpel, kellemesebb nézni. Figyeljük meg legközelebb, természeteset vagy
mesterségeset, de sok S vonalat találhatunk. Ez lehet szerpentin,
folyó, ágak, tengerpart, erdei ösvény is. Komponáljuk bele a vonalat a
képbe ha lehet. (Idővel majd odafigyelhetünk a képet meghatarozó
háromszög formákra is, pl. hegyek, vagy egy patak es a horizont által
bezárt háromszög elhelyezkedése.)
12.Tökéletes Panoráma Fotó
Vannak
olyan szép tájak amiről érdemes panorámafotót készíteni. Mivel nekünk
nincs nagylatószögű objektívünk ezért általában több képet kell csinálni
és abból összerakni. Ezt lehet a gépbe beépített panoráma programmal
(ma már általanos dolog és mutatja is mit kell csinálni) vagy otthon
valamilyen képszerkesztő programmal csinálni. Panoráma képet készíteni
tehát viszonylag egyszerű, de mi most a profibb panorámafotó verzióra
törekszünk! Ez sem sokkal bonyolultabb, így kell csinálni: Használj
állványt és állítsd be a gépet álló helyzetbe! Így több képet kell
csinálni, de cserébe nem lesznek hiányos sarkok. Készítsük el az első
képet mondjuk a tájkép bal oldalán. A második képet úgy csináljuk, hogy
ugyanabban a pozicióban félig lenyomjuk az exponáló gombot, közben
elforgatjuk kicsit a gépet jobbra (legyen 25-30 % átfedés) és teljesen
lenyomjuk a gombot! A többi képnél is menjünk vissza az elsőre, ott
nyomjuk meg félig a gombot, tartsuk félig nyomva, majd fejezzük be a
képet az adott helyen. Erre azért van szükség, hogy a fénymérés és a
színek pontosan ugyanolyan legyen az összes képen! Közben lehetőleg
tartsuk a horizontot azonos helyen az összes képen, ebben segít az
állvány. Emellett, ha gyorsan mozgó felhők vannak, akkor siessünk. Ezzel
a módszerrel sokkal jobb panorámaképek készülnek! (A félig lenyomós
dolgot megspóroljuk, ha manuális mód is van a gépünkben. Az első képnél
jegyezzük meg amit felajánl a gép, pl t=1/200 f=5.6, ezt állítsuk be
manuálisan és ezzel a beállítással készüljön az összes kép!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése